Bevezető

Minden úgy kezdődött,hogy megszülettem.A motor fogalma még semmit sem jelentett számomra,de ha megszólalt a 220 felett, varázs kerített hatalmába.Ahogy nőttem,úgy lettem tapasztaltabb.13 évesen álltam elő azzal a tervvel,hogy én motorozni fogok.Ekkor még tetőtől talpig hercegnőnek voltam beállítva.Most is szokták rám ezt a jelzőt mondani,de a szerepe 180 fokban átértékelődött.
A szüleim azt hitték,hogy ez is egy múló dolog,és majd kinövöm.Nem így történt.Mikor erre ők is rájöttek,erősen megtiltották.Most azt mondanám,ennyi idősen,hogy talán ez csak egy próba volt,hogy mennyire állok ki az álmom mellett. De akkor még... Hozzá tartozik a dologhoz,hogy szerintük akkor kezdtem el lázadni. Az én véleményem pedig az,hogy nyíltan levetettem az álruhát,amibe bele voltam állítva.Kerestem önmagam, s lám csodát,megtaláltam.
Unokabátyám pedig motocrossozni indult egy csinos terepre,heti két alkalommal.Nem voltam irigy,áh,ugyan.
15 évesen az őseim elengedtek Attilával,de csak nézelődni. Örömmel mentem a helyre,csak keserű szájízzel.
Ezt hogy sikerült elérnem? Kitartással,és bebizonyítottam,hogy ártalmatlan vagyok,mint egy ma született bárány.
Most, a 17-es határán,pedig ezt kiabálhatom:

MOTOCROSS!MOTOROZHATOK!

Mit adjunk a gyereknek ajándékba?Minek örülne a legjobban?Hát ennek! Remek döntés!Köszönöm anyu és apu!Még egyszer és még ezerszer!

Egy motor csak annyira tud rossz lenni,amennyire a motoros,aki ráül.

Belekap a szél a hajadba,hangfoszlányok ütik meg a füled.Szemed akár a sasé.Falod a métereket.Te uralod a tested,teljes egészében. Megüt a szabadság érzése!Minél gyorsabban hajtasz ő annál jobban közeledik. Melegség járja át minden porcikád,és érzed,hogy ez a helyes út.Jó felé tartasz.

Egy újabb ugrató,ami az elszabadult lelket visszarázza a testbe.

Hajtod a köröket,fáradhatatlanul.Élvezed amíg lehet,ez a te őrült valóságod.Bármennyire gyors a tempó,néha elszenvedsz pár esést,de most nyugszol meg.